Tanácsterem

Vendég

Az angyalok kedvenc helye, a problémák megoldására itt keresnek választ. Régimódi faragott, kerek asztal látható a terem közepén. A hét főangyal: Mihály, Gábriel, Rafael,Uriél,Sariél,Raguél,Ramiél arkangyal nevei felvésve pillantható meg egy- egy faragás mentén . A falakon angyalok ,Jézus és Isten képe látható melyet mindenki tisztel és nagy becsben tart. Lucifer kiűzetése, a teremtés, Jézus születése, keresztre feszítése és mennybe menetele úgy szintén apróbb képekben ugyan de ott van a terem négy falán.

*Lassan és megfontoltam ereszkedtem le a tanácsterem elé. Két őr állt az ajtó előtt, két fehér...
Nem! Eszem ágában sem volt visszahúzni holló fekete szárnyaimat. A fehérek azonban igen, tudják ki a királyuk. Elküldtem őket, direkt megkértem, hogy senkit se eresszenek be a tanácsterembe. *
~ Elmentek, végre újra egyedül. Most azonban felidézni jöttem a múltat, Lucifert, Gábort, Mihályt és a többieket.
Mihály és a sárkány előtt sokkal többet szeretnék elidőzni, az mutatja majd nekem mennyire ostobák a démonok. ~
* Elsétáltam az asztalig és a király trónjáig. Ott volt a lant és a kürt is. Elvileg ha összeakarom hívni a 'nagy tanácsot' csak megszólaltatom a kürtöt. Nem tettem így, én a lantot választottam. Valami szívfacsaró dalra kezdtem, amit persze, hogy mindenki halott.*
~ Varázs lant ez, ha a húrokat pengetem a Pokol belereng s, végzetét érzi. Csak egy kis muzsikát szórtam szerte szét, minden egyes lélektelen elhalt szívébe. Vajon lesz-e még valamiféle remény a békémre? Igen, a dal is ezt zengte! Bár nem nekem... ~
* A mellettem elhelyezkedő vázák kivirágoztak, illetve bokroztak a vérpiros rózsák amik elhalványulva jelezték a halál jelenlétét. Nem hagytam, hogy elpusztuljanak. Az elmúlás, legalább az én birodalmamba ne legyen jelen. Kuncogva néztem szét amikor kertet faragtam a tanácsterem virágaiból. Letéve a lantot, elsétáltam az egyik kivirágzott vázához... akarom mondani most már bokorhoz.
Álltam ott és csodáltam azt a művet amit csakis a Mindenható áldásának köszönhetek.*
~ Amy biztosan örülne neki ha látná s, talán még ki is tudnám engesztelni őt. Nem ölhetem meg azt a virágot amit teremtettem, mást kell keresnem. Valami feláldozhatót. Megvan! A kertben gyönyörű vérvörös rózsák vannak, jobb lesz sietnem míg észre vesz valaki.~
*Kirepültem az ablakon és szálltam a szelek szárnyával, úgy ahogy csakis én tudok.*

//A. É. kertje //