Név: Ashley Villinger
Nem: Nő
Kor: 25
Faj: Véroroszlán
Rang: Rex
Átváltozott forma: Egy hófehér oroszlán az átváltozott formám.
Külső: Barnás-szőke váll alá érő haj, kékes-szürke álmélkodó szemek. 178 centi magas vékony testalkatú, nőies formák jellemeznek.
Különleges ismertetőjegy: A derekamon egy oroszlán látható, amin lepkéket üldöz.
http://images.playstationcommunity.hu/@blog/0/7/7492_1.pngJellem: Barátságos és őszinte személyiség vagyok. Szeretek ismerkedni és legfőbb kép barátokat szerezni. Sosem mondom ki az embereknek amit gondolok. A véleményemet megtartom magamnak. Nem szeretek a középpontban lenni, és hiába is próbálkoznak megszerettetni a helyzettel nem tudom elfogadni. Imádok gyerekek közelében lenni és velük foglalkozni. Mindig is jól megértettem az időseket és fiatalokat egyaránt. Nem szeretem, ha a szeretteimet vagy más közeli ismerősömet bántják. Olyankor kemény és utálatos emberré változom. Kerülök mindenféle vitatkozást, nézeteltérést, mert abból, mindig csak baj lesz.
Foglalkozás: Gyilkossági ügyekkel foglalkozom, tehát rendőr vagyok.
Előtörténet: 1986-ban születtem Kaliforniában. Édesapám rendőrként dolgozott, míg édesanyám egy boltban volt eladó. Egy bátyám van, Sebastian. Mindig is jól megvoltunk. A szüleink mindig arra tanítottak minket, hogy az életet nem túlélni, hanem élni kell. A tanulmányi eredményeink mindig nagyon kimagaslóak voltak. Egyik este éppen terítettem a vacsorához Sebastian-nal együtt, mikor befutott apu. Mosolyogva megpuszilta a homlokomat és megölelte Seb-et. Leültünk az asztalhoz és neki láttunk a vacsorának. A nagy csöndet anyu törte meg.
-
Szívem, ideje beavatnunk Ashley-t.- Mondta anyu egy elragadó mosollyal. Nem értettem mire érti. Apu bólintott, én pedig a bátyámra néztem kérdő pillantásokkal.
-
Nyugi húgi.- Vigyorgott rám, majd megfogta a kezemet. Erősen megszorítottam és úgy néztem apukámra.
-
Ash, gondolom észrevetted, hogy kicsit különböző vagy, mint más lányok.- Kezdte én pedig egy bólintással nyugtáztam.
-
Ez azért van, mert anyuék oroszlánok.- Fejezte be Sebastian apa helyett.
-
Tessék?- Kérdeztem értetlenül. Apukám bólintott, majd átváltozott oroszlánná, majd anyu és Sebastian is követte őket. Döbbenten ültem és
néztem őket. Mikor mindenki vissza változott elmesélték, hogy teliholdkor muszáj átváltozniuk, hogy apu a Rex, és hogy velem is ez lesz. Pár nap múlva telihold volt. Mondanom sem kell, hogy nagyon féltem és izgultam egyszerre. Mikor megtörtént az első alakváltásom más szemmel néztem mindent utána. A bátyám lassan felnőtt és elhagyta a családi házat. a tizennyolcadik szülinapomon bejelentette, hogy ő nem vállalja a Rex szerepét, így hát én örököltem az oroszlánok trónját. Lassan eljutottam a főiskolára, ahol rendőrnek tanultam. Mindig is érdekelt ez a szakma, és miután sikeresen és kiemelkedő eredményekkel elvégeztem azt, gyilkossági ügyekkel kezdtem foglalkozni. Mikor betöltöttem a huszadik életévemet apáék minden áron unokákat szerettek volna tőlem, és mivel Seb-nek már két kisfia is született, imádni való sógornőmtől, kénytelen voltam belátni, hogy igazuk van. Három éven át kerestem a megfelelő személt, míg egy napon nem találkoztam David-el. Szerelem volt első látásra. Egyik este, éppen mikor a féléves évfordulónkat ünnepeltük David egyszer csak letérdelt elém, majd így szólt:
-
Ashley Villinger. Megtisztelnél azzal, hogy hozzám jössz feleségül?- Kérdezte olyan boldogsággal a szemében, amit még sosem láttam senkijében. Boldogan igent akartam, mondani, de valahogy nem tudtam.
-
Sajnálom David, de nem lehet.- Mondtam és otthagytam. Hazasiettem, majd beszámoltam, hogy mi is történt az este folyamán. Édesanyám azt mondta nem baj, majd találok valakit, aki mellett boldog leszek, de édesapám szemében láttam a csalódottságot, így hát úgy döntöttem, hogy elmegyek, elhagyom a családi fészket. Elköszöntem tőlük és megígértem, hogy haza látogatok néha. Autóba ültem, majd elhajtottam egy városkába, Shadow Land-ba. Most itt élek, és rendőrként dolgozom, valamint a véroroszlánok Rex-ként kormányzom az alakváltókat. Remélem sikerül a feladataimat végig vinnem és ugyan úgy tudok majd élni, mint a bátyám, vagy a szüleim.