* Egyedül jöttem, se kíséret se tanonc aki figyelhetné mit teszek, végül is nem zavart a magány. Hozzá szoktam a laboratóriumból kiáradó illatokhoz, teremteni alkalmas időnek látszott. Egy fegyvert! Egy fegyvert ami legyőzi a démonokat, esetleg meggyengíti őket. *
~ Minden királynak egyedül kell lennie, a legjobb az ha magányosan tengeti életét. Nincs nyafogó és hisztis feleség a hátán, aki csak szívja naponta a vérét.
Démonikus hangulatomban vagyok, elég egy rossz mozdulat és támadok... most már angyalt is ha beteszi ide a lábát akár egy, aki nem én vagyok. ~
* Megálltam az altató por előtt, szemeződtem vele egy kicsit, majd Asaliah képessége csapta meg a gondolataim.*
~ Mi lenne ha megmérgezném magam egy napra? Csak egy kis alvás lenne az egész... egy kis pihenés... egy jól megérdemelt pihenés annyi álmatlan éjszaka után. Helyesbítek... annyi ébrenlét után minden megérdemelt. Főleg egy királynak. ~
*Anamelech híreket suttogott nekem... újra megidézett ... Hasznosnak nagyon is hasznosak. Főleg most, azt akarta, hogy ezekben a pillanatokban ... amikor egyedül vagyok és alkotok, árulkodjon nekem a kis démonfajzatok tetteiről.*
~ Én ugyan várni fogok rájuk, hadd higgyék csak, hogy semmit sem tudok. Kíváncsi vagyok mit szólnak az ÉN terveimhez. Neeem egy cseppet sem ártalmasak! Éppen ellenkezőleg, a jó célt szolgálnák. ~
*Tovább folytattam a munkám, míg végül a méreg hatása nélkül elbóbiskoltam.
Újabb és újabb világokat fedeztem fel álmomban, olyanokat amikről soha, senki sem hallott. Végül egy rezzenés volt az, ami magamhoz térített. Elhagytam a laboratóriumot magammal víve a művemet is.*
~Mostantól nem lesz hazug szó előttem. Mert ma, eljött a megváltás ideje!~
*Az ajtót kulcsra zártam, hogy senki se jöhessen ide be, azt meg a zsebembe téve távoztam. *
// Toronyszoba //