Stevan Black

Név: Stevan Black.

Nem: Férfi.

Kor: 348(17 évesnek néz ki).

Faj: Vámpír.

Rang:-

Megnevezés: Vámpír

Képesség:-

Külső: Kinézete, mint egy közönséges 17 éves srácnak nincsen semmi különleges benne csak az egyetlen tetoválás a jobb kezén. Amit még ő maga csinált az idők során. Öltözködése a mostanihoz hasonlít, nem szereti a régi ruhákat, főleg nem az öltönyt. Viszont ha teheti mindig fekete ruhákban jár. Haja színe világos barna egy kissé szőkés is,szeme színe egészen sötét barna, teste kidolgozott, magassága átlagos, se nem túl magas és nem is kicsi.

Különleges ismertetőjegy: Egy tetoválás a jobb karján amit még maga csinált meg, a tetoválást a buddhista papoktól tanulta és az ottani misztikus szimbólumokat is.

Jellem: Jelleme nagyon változatos általában a kedvétől függ, tud nagyon kedves lenni, de egyben nagyon utálatos és rossz is. Sokan nem képesek elképzelni, hogy mi játszódik le a fejében néhányan azt, hiszik hogy elmebeteg. De nem az csak kevesen nem értik meg gondolkodását. Nagyon nyugodt jellem nem indulatos inkább a béke híve amit a buddhista papoktól tanult. A többi vámpíroknak egy kicsit furcsa a dolog, hisz a buddhista válásban ez nagyon is különbözik, mint a más világ vallások mások a tanításai és más minden is még maga a gondolkodás is. Védelmezi a gyöngéket, viszont ha valaki őt elárulja vagy föltudja húzni akkor jelleme átvált a rossz oldalára barna a szeme színe de akkor feketére vállt át. Eluralkodik rajta a gonoszság és a vágy a gyilkolás után.

Előtörténet: 1663-ben született egy Erdélyi kis faluban szülei nem voltak sem gazdagok sem pedig szegények. Mindenemegvolt amire szüksége volt, ő volt az egyedüli gyerek a családban különös módon mert abban a korban ritka volt az egy gyerekes család. Apja katona volt édesanyja pedig otthon dolgozott a ház körül. Kiskorában egy rabló támadás során mikor is rablók támadták meg a falut akkor elragadták őt. Hosszú évekig sínylődött szolgaként láncra verve egy rabló bandánál. Egy sűrű erdőben rejtőztek a gaztevők és vele Stevan is. Azonban egy éjszaka során egy furcsa dolgot észlelt valami a fák között járkált, de ahogyan látta nem hasonlított semmiféle állatra és embernek túl gyors is lett volna. Akkor még tíz éves lehetett Stevan, ijedségében berohant egy föld alatti raktárba, viszont nem tudott teljesen elmenekülni mivelhogy a kötő nem engedte ami a lábára volt kötve. A fél lába kilátszott, hirtelen nagy sikolyokat és halál hörgéseket hall. Ezek a hörgések a rabló bandától származnak, de viszont nem halotta sem lovak és sem pedig emberek közeledtét. Egy ember csak nem végezhetett egy egész csapat rabló bandával gondolta magában a fiú. Még mindig rettentően félt, de félelmén uralkodva megpróbált kimászni onnan ahova bebújt mikor kimászott egy férfi állt előtte. A férfi teste csupa vér volt főleg a szája és melle környékén, de ami a legérdekesebb volt az az , hogy a férfi testét nem borították sebek. Stevan nagyon megijedt próbált visszabújni a lyukba, de túl késő volt, a férfi egyetlen mozdulattal kirántotta onnét. Magával cipelte nagyon félt tőle, de még egy fokkal mindig jobb volt, mint a banditáknál mert ott nem volt legalább kötélre kötve. A férfi kopasz volt és arca sem hasonlított az itteni emberekére olyan fura az arca mintha nem is itteni lenne, ezeket gondolta a fiú mikor a férfira tekintett. Nem tudni, hogy a buddhista szerzetes megsajnálta vagy csak éppen utódot keresett magának vagy társaságot kiemelte a mocsokból és a banditák kezei közül. Elvitte saját táborába, ott megfürdette és megette Stevant. Később pedig elvitte saját országába a fiút. Indiába. Ott elmesélte neki, hogy mi is ő valójában , egy vámpír. A fiú eddig nem is halott ezekről a lényekről nagy titok övezte ezeket a lényeket. Stevant a buddhista szerzetes el kezdte tanítani a buddhizmusra, hogy kell élnie és hogyan kell cselekednie. Mert a szerzetes is csak azért ölt, hogy megmentse a fiút és a túlvilágra juttassa azokat a gonosz tevőket. Mikor Stevan elérte a 17 éves kort megkérte a férfit, hogy változtassa át vámpírrá. Az meg is tette, a fiú ivott a vámpír véréből és megtörtént aminek meg kellet. Viszont bő száz év után mikor a fiú megtanult már minden tanítást a szerzetes így szólt hozzá:
- Édes fiam én már bevégeztem sorsomat nekem eljött az időm, hogy meghaljak.
- Miért kellene meghalnod?
-Én már leéltem az én életemet már vágyom a halálra és szeretném ha te segítenél meg ebben a dologban.
Magyarázta el Stevannek, az egyet bólintott, elő vette kardját amit még mestere ajándékozott neki. Majd egy utolsó mondatott szólt:
- Ég veled Mesterem.
Azzal a kardot átszúrta a Mestere szívén, az holtan esett össze, a fiú tudta, hogy ezt neki kellet megtennie ez volt a kötelessége. Később bejárta az egész világot míg nyugalomra vágyva egy Shadowland nevezetű városhoz ért oda ment el letelepedni.

A Kard aminek a segítségével megölte a Mesterét:

Készen vagyok, javítottam.