Név: Aslyn Broke
Kor: 160
Faj: démon.
Nem: nő
Különleges ismertető jegy: -
Jellem: Mind minden démon alapban hideg és érzéketlen vagyok. Rideg és nem törődöm. Lázadó típus vagyok amióta csak élek az voltam. Nem fogadok el parancsot csak nagyon ritkán. Kíváncsi vagyok ezért mindennek saját magam járok utána. Makacs, amit egyszer a fejembe veszek, azt megvalósítom és nincs az a démon vagy bármilyen lény, aki erről az útról letéríthet. Ha valaki jobban megismer, vagy jobban ismer, az tudja, hogy a mogorva lány csak az egyik felem egyébként nagyon kedves vagyok.
Külső kinézet: Hosszú göndörkés barna hajam van hozzá barnás bőröm. Ajkaim kissé teltek. Alkatom nőies és arányos. Ott domborodom, ahol egy nőnek kell. Nem vagyok, túl magas. Szemeim kékek. Ruháim alkatomhoz illően többnyire kicsi ruhák. Kis szoknya kisfarmer. De persze emellett minden más megtalálható a ruhatáramba. Kiegészítőket néha hordok. Sminkem pedig a ruhám színéhez illő.
Rang: Vezetők/Fejedelmek..
Megnevezés: Vezetők/Fejedelmek.
Előtörténet: Anyám démon volt, ahogyan apám is. Ami azt illeti nem mentek egyszer sem orvoshoz a szülés előtt így nem tudták fiúk lesz vagy lány. Bementek apámmal együtt és anyám kérésére elaltatta őt az orvos. Apám is bent volt végig a szülésen. Az orvos sápadt lett mikor felvágta anyám hasát, hogy kivegyen. Ekkor látta meg, hogy két baba van anyám hasában csakhogy az iker tesóm halva született, meg míg én nem. Engem kivett apám kezébe adott a másik babát elvitték. Az orvos és apám belátása szerin is jobb, úgy ha ezt anyám még nem tudja meg. Egyik gyermeke él a másik halott. Mikor anyám felkelt a tesóm sehol nem volt már ölébe vett dédelgetett mosolyogva. Apám komorabb volt, de ezt anyám nem kérdezte annyira el volt foglalva velem. Eltelt sok év anyámmal ide-oda mentünk vásároltunk meg sétáltunk tanított engem minden félére. Apámmal is tanultam, de tőle inkább a harcot, míg anyámtól a konyhában lévő dolgokat sajátítottam ki. Egyik nap apám elment ugyanis dolga volt. Én az elhagyatott parkba mentem itt egyedül lehettem, mert aznap nyugalomra vágytam. Mindenkinek van ilyen napja nekem aznap volt. Anyám elment a korházba egy lelet miatt az orvos épp szabadságát töltötte valamelyik szép szigeten. Csak a nővér volt, aki persze nem tudta, hogy anyám a testvéremről mit sem tud és oda adta az egész aktát. Ekkor elkerekedett a szeme halál sápadt lett, és mint aki megőrült jött a parkba hozzám. Késsel kezében felém rontott valami elpattant benne azt hitte én öltem meg a tesóm még anno mikor a hasában voltunk. Én persze nem értettem csak néztem értetlenül és arra gondoltam. Anya mi az mi van mi történ. Apám szerencsére időben érkezett meg. Látta az esemény sort a kocsiból. Kipattant és mielőtt anyám lesújtott volna apám hátulról lefogta őt. Betette a kocsiba az anyámat, aki örült gyilkos szemekkel kapálózott, hogy kiszabaduljon apám karjaiból és megöljön engem. Elvitte egy szanatóriumba és az óta ő ott van. Én pedig apámmal vagyok. Traumaként értek a történtek. Azóta sok év eltelt és nagy rangra tettem szert hála annak, hogy a szüleim tanítottak. Anyám is akit meglátogatok persze csak védőfalnál beszélhetünk igazából sosem szól hozzám én sem hozzá de mégis az anyám és megnézem él e még vagy sem. Apám más ő teljesen kiűzte anyámat az életéből az eset után. Én pedig mindemellett a tanulságokat leszűrve irányítgatok.