VIP szoba.

A hely a különleges vendégek számára van fenntartva.

*Megérkezünk a BMW-vel a Papaia szórakozóhely elé kiszállunk a főbejáratnál, a sofőr már indul is el, hogy leparkolja a kocsit. Aslynnel ketten elindulunk a bejárathoz, rajtam egy fekete öltöny volt, ez egy kicsit feltűnő egy ilyen helyen ezért mikor beléptünk a lánnyal már rögtön is oda jött két pincér aki a VIP szobába kísért minket.*
~Na ezt már szeretem ha meg kapjuk azt ami jár nekünk ide nem engednek be holmi szegény parasztokat, ide csak fontos vendégek jöhetnek be, mint mi. Az emberek azt hiszik, hogy fontos a pénz de mikor meghalnak rá fognak jönni arra, hogy mind hiába dolgoztak fél életükben át ők a Pokolban és a Menyben ugyan abba a rangsorba kerülnek ott azon a két helyen nem számít hogy valaki gazdag vagy szegény.~
-Nos itt volnánk mit szeretnél inni?
*Kérdeztem a lánytól, hogy a kiszolgáló mit hozhat nekünk, közben leültünk egy asztal mellé tökéletes kilátás nyílik a bárpultra és a tánctérre is.*
~ Ez viszont most engemet nem nagyon érdekel csak is az, hogy megismerjem ezt a lányt úgy mond "fölfedezzem". Mert kíváncsivá tett és talán egyik rossz tulajdonságom az, hogy nem birok ellenállni a kíváncsiságomnak.~
*Magamnak kértem a pincértől egy Brandyt, az pár pillanat múlva meg is hozta nekem a kért italt és letette azt az asztalra. Közben a lányra tekintek kíváncsian, hogy válaszoljon a kérdésemre amit föl tettem neki*
~ Ez a mai este úgy néz ki, hogy jól fog telni számomra és remélhetőleg a lány számára is.~

• Kiszállok a kocsiból elegánsan, persze de csak mert így viccesebb. Hiszen a pénz nálam nem fontos, de ezt nem lehetett kihagyni. Követtem a pinvért Stefanal aki rögtön a VIP szobába invitált minket. Mit nem tesz az emberiség a pénzért cserébe. Ha nem a kényelmes utcai ruhádba jössz, hanem valami elegáns kis göncbe meg persze nem egy középosztályú autóval, hanem mondjuk egy BMW-vel amivel mi jöttünk máris másképpen beszélnek és viszonyulnak hozzád. Természetesen, azért mert azt hiszik tele vagy és kaphatnak egy jó adag borravalót. Mindenük a pénz pedig semmit sem ér. Csak egy papír. Leültem a székre és az ital listára tekintettem. Majd a pincérre néztem és rendeltem magamnak egy koktélt, amibe minimális alkohol van. Berúgni nem fogok, sőt semmi bajom nem lesz tőle. Maximum feldobja a koktél ízét egy kicsit az alkohol íze, de ennyi. A tánc pargetre néztem és elhúztam a szám ezek az emberek még ezt sem tudják. Nem értik mi is az a tánc. Meghozták nekem is az övével a koktél és lassan iszogattam*
• - Nos, mond, Stefan honnan van a kocsi?-
• * Kérdeztem az én kíváncsiságom nagyobb, mint bárkié azt hiszem. *

*A lány elvette a menüt és kiválasztott egy koktélt nem ismerem pontosan, hogy milyen lehet, de gondolom alkoholos vagy valami ilyen jellegű. Pár pillanat múlva már nyílik az ajtó és a pincér behozza a kért italokat. Leteszi és majd távozik is mosolyogva a lányra nézek.*
~ Azért ez így elégé másabb a helyzet mint a Vörös Pusztaságban, szeretem azt a környéket csak így sokkal kellemesebb beszélgetni, mint kint a Pokolban.[/i]~
*A lány megkérdezi, hogy kié volt a kocsi, elmosolyodom újra kié lett volna másé mint az enyém. Valamivel be kell mennem a Belvárosba, még sem jöhetek démon alakomban ha bár valójában sokkal kellemesebb lenne, mint bármely kocsi.*
- A kocsi az enyém.
*Mondtam neki majd utána folytattam is.*
- Gondolom a sok idő alatt amíg éltél te is föl halmoztál egy jó nagy vagyont.
~[i]Mondtam neki ez azért nem furcsa, hogy mint a vámpírok mint a démonok általában mindnek van pénze ez azért van, mert nekünk van időnk össze szedni a pénzt mivel nem csak egy halandó életet élünk hanem több száz éveket és ha nem halunk meg akkor több ezer évet is.~
- Találkozott már a Pokolban valamelyik démonnal?
*Kérdeztem tőle, a teremben nincsen semmi lehallgató vagy kamera ezért nyugodtan lehet beszélgetni. Ezért VIP szoba, mert ide nem jöhet be akárki és ha valaki be is jön arra nyugalom vár nem pedig folytonos zaklatás.*

• * Nos, igen nem kellett volna ennyire meglepődni. Ugyanis sokáig élünk mi démonok meg különleges lények. Akikre nem hat az idő annyira, mint az emberekre. Én mondjuk ennyi vagyont nem szedtem össze, hogy BMW-vel repesszek a halandók világában. Igazából nem is akarok avval repeszteni se egyéb mással. Egy lánynak ilyen nem kell tapasztalatom szerint. Lassan kortyolgattam az italom majd elmosolyodtam mikor megkérdezte ismerek.e valakit, még aki démon. Úgy, mint én. *
• - Mármint rajtad kívül? – Nem.-
• * Mondtam és ezen elmosolyodtam. Majd mikor megittam az italom-letettem a poharam és felálltam. Megnéztem hogyan táncolnak. Nekem akkor is jobban menne ez nagyon durva, amit ezek csinálnak nincs ritmus érzékük nagyon távol áll tőlük a dolog. *
• - Nos, Stefan mond hány éves is vagy? Túl vén már egy tánchoz? –
• * Kérdeztem mi közbe arra fordultam és gonoszan mosolyogtam szemem-elnehezítettem és az is gonoszan csillogott*

*Hallgattam a lányt, elmondása szerint nem találkozott más démonnal, akkor még a húgommal sem futott össze. Ennek valamilyen képen örülök, mert néha nagyon fura tud lenni, de olyan aranyos és azért szeretem, hiszen a húgom.*
~ A távolból valami hangulatos zene hallatszik elmosolyodom ezen, eszembe jutott az az idők amikor még fiatal voltam. Persze nem ilyen zenékre táncoltunk milyen most van, hanem egész más stílusra.~
* A szoba csöndjét megtöri a lány hangja, mikor megkérdezi föl emelem szemöldököm gondolkozva, hogy most mire is szeretne kilyukadni, de mikor meghallom a kérdés másik felét is elmosolyodom a dolgon.*
~ Hogy én táncoljak? El telt már jó pár év amikor én utoljára emlékszem, azt hiszem Angliában volt amikor a királyi család egyik sarja megnősült. Akkor táncoltam utoljára, de ez is olyan mint a többi ezt nem lehet el felejteni.~
*A lány fele fordulok mosolygós arccal majd megszólalok, hogy válaszolhassak a kérdésre.*
- Pontosan háromszázhuszonnégy éves vagyok azt, hiszem ez egy démoni élethez kevés nem vagyok én annyira öreg.
*Mondtam neki, egyet kortyoltam italomból majd folytattam.*
- Nem vagyok öreg egy tánchoz megmutassam?
*Kérdeztem tőle mosolyogva majd a poharat letettem az asztalra és föl álltam, lassú léptekkel a lány irányába indulok. Majd várom, hogy álljön föl egyet tánc kedvéért.*
-Felkérném a hölgyet egy táncra.
~Mondtam neki egy kissé fura a helyzet, hogy táncolni fogunk sosem szerettem annyira táncolni, de azt hiszem a mai estén kivételt tehetek a lány kedvéért és azért is mert nem egy beszélgetésre jöttünk hanem egy kicsit szórakozni ami már elég rég, hogy hiányzik az én életemből. Tudom, hogy ez csak ismerkedés semmi több nem tehetem mégsem ezt Zoeyvl a lányra úgy tekintek, mint egy leendő nagyon nagyon jó barátra, de még ki tudja...~

*Elmosolyodtam, és na ná. Hogy gonoszan ki nem hagynám, hogy lássam magát a pokol urát riszálni. *
- Na gyere mutasd mit tudsz –
* Mondtam neki mosolyogva aztán én elindultam a táncparkett felé. Lágyan és kecsesen. A lábam alig érte a földet. Nagyon könnyeden lépdeltem. Bementem a táncparkettre. Mivel látták, hogy a VIP szobából jövök lefelé. Arrébb álltak, hogy legyen jó sok helyem. Éppen egy pörkösebb szám jött, ami sokkal jobban megy egyedül, mint párban. Ha lassú lenne a szám, akkor kéne egy partner. Viszont a gyorshoz nem muszáj. De azért vártam le a pokol urát magamhoz a parkettre. Elkezdődött a szám mindenki össze visszamozgott. Én a szememet forgattam. Majd sóhajtottam becsukott szemmel. Végül egy gonosz mosoly kíséretében kinyitottam. Elkezdtem tökéletesen a zene ritmusában táncolni és nem utolsó sorban irtózatosan sexyn. Persze nem kellett sok a csajok engem próbáltak utánozni. De én túl gyors voltam túl pörgős nem jött össze nekik az utánzás. A pasik meg elmenve partnerüktől pikk-pakk körém gyűltek. Nem igazán izgattak. Stefanra néztem és mutattam, hogy jöjjön. Mutassa, meg mit tud a pokol ura a parketten.

* Elindultunk le a táncparketthez, mert nem éppen a legjobb a VIP szobába táncolni már csak azért sem, mert ott vannak az asztalok is. Mikor le értünk valami pörgős szám ment nem igazán, kedvelem az ilyen stílust, de ha ezeknek a közönséges halandóknak megy akkor nekem egy démonnak is menni fog.*
~ Nem egészen ilyen táncra gondoltam, de ha már megígértem akkor legyen ez nem is tánc a táncnak vannak mozdulatai és stílusa, de ennek semmi sincs ennél csak kell össze vissza mozogni.~
*Látom a lánynak elégé jól, megy neki hiszen fiatalabb tőlem jobban bele tudja élni magát ebbe a korba. Nekem egy kicsit nehezebb, mert nem ennek az időszaknak vagyok a szülöttje és abból a korból már sok nem maradt. *
~A lány intette, hogy én is csatlakozzak hozzá, nem tehettem mást be kellet bizonyítani neki, hogy amiért elmúltam már több száz éves azért még én tudok szórakozni.~
-Látom neked megy ez a fajta zene.
*Mondtam neki majd el kezdtem én is mozogni a zene ritmusára lehet, hogy nem éppen tökéletes, de jobb biztos mintha csak ott állnék. Próbálom a táncban utol érni a lányt képességeim jobban és fejlettebbek, mint az övé de neki ez az egész dolog jobban megy. Körülöttünk vannak a fiatal halandók, most nem nagyon zavarnak nem foglalkozom velük, csak Aslynre figyelek senki másra. Egy kis idő után már sokkal jobban megy ez az egész dolog, mindig is gyorsan tanultam.*
-Tudod, hogy most táncolok ilyen zenére előre?
~ Különös lehet számára ez az egész dolog, hogy bele mentem én az alvilág ura, nem lealacsonyító ez a cselekedet, mert néha nekem is kijár a szórakozás, hiszen mindig nem lehet gyilkolászni kell valami mást is csinálni.~

• Kacagtam, ahogy láttam jön le. És ég benne a bizonyítási vágy. Minden erejével azon van, hogy bebizonyítsa nekem azt, hogy lehet, ő egy millió éves attól tud táncolni. Gonoszan néztem, ahogy próbál tökéletes lenni. Túltenni a fiatalokon és persze rajtam is a tánc terén. De hiába adta bele minden tudását most ebben ő maradt alul. A tánc nekem megy jobban. Nos mivel fiatalabb vagyok, meg ilyesmi én jobban bele tudom magam ebbe élni, mint ő. De hát ő a pokol ura igenis mindenbe álja meg a helyét. Bizonyítsa be, hogy tud valamit meg hát pasi lényegében mindenhez értenie kell. Náluk ez valami betegség vagy nem is tudom mi. Viszont az meglepett, hogy most először táncol ilyet. Elmúlt ezerhatszáz mit tudom én mennyi éves és most először bulizik igazán? Ez kicsit félelmetes. Elmosolyodtam közel mentem, hogy halja, amit mondok és ne keljen ordítanom*
• . Na, ne mond, hogy én vagyok az első démon, aki becsábított a parkettre egy ilyen számra? –
• * Kérdeztem mosolyogva és kicsit kíváncsian ezt valahogy nem hittem el, hiszen bennem sincs semmi extra mégis velem bejött a parkettre érdekes. *

~ Ez a táncolás nem megy nekem legalább is ez a stílus nem az én számomra találták föl abban biztos vagyok. De a lány kedvéért tovább táncolok, hogy ne okozzak neki csalódást azzal, hogy nem táncolok vele.~
*Hirtelen megszólal a lány amiit mondott azon elmosolyodom, de tovább folytatom a táncot, ahogy azt kell.*
~Jobban bele gondolva más démonnal nem nagyon jártam el valahová ő az egyedüli démon akivel kimozdultam egyet szórakozni. Fura módon ez igaz, de nem is bántam meg mit veszítettem ezzel? Semmit csak egy kicsit jól éreztem magamat és a lánnyal is jobb kapcsolatba kerültem.~
- Nem más démon még nem csábított el táncolni, de valahogy ez nekem most is furcsa, hogy neked sikerült.
*Mondtam neki eléggé röviden majd véget ért a zene ami ment egy pillanatra, de a fickó abban a fura ruhában új számot tett föl. De mi nem vártuk meg a számot azt hiszem nekem elég volt ebből a táncból nem fáradtam el, mert démon vagyok csak nem tetszik maga ez a fajta tánc. Vissza ülünk az asztalokhoz majd megszólalok.*
-Találkoztál te valaha angyallal?
~Kíváncsiskodtam, a dolog felől mert kíváncsi voltam rá azt hiszem az összes lény közül csak is az angyalokkal nem vagyunk jó kapcsolatban, de ez az ellentét már hosszú idők óta létezik azt hiszem akkor amikor néhány angyalt letaszítottak a menyből, mert föl lázadtak Isten ellen. Mizráellel ki nem állhatom legalább is ez kölcsönös játssza itt a jó fiú, de a lelke sötét.~

• A zene végével én is visszamentem az asztalokhoz a VIP részlegnél. Lehuppantam a székre és sóhajtottam jó volt egy kicsit ülni. A nagy táncolás után jól esett a kis pihenés. Rendeltem egy új italt. És egyszerre lehúztam és hátra dőltem a széken.*
• - Na, ne, hogy én vagyok az első démon, aki táncra bírt ezt valahogy nem hiszem, el nem vagyok nagyon különleges huha szóval nem értem. –
• * Mondtam és nagyon csodálkoztam ezen. Hiszen sokkal több ideje van itt, mint én és mégis velem jött először ilyen TÁNCI KÁLÁSRA. Ez új. Ránézek és elgondolkozom ezen az angyalos dolgon, ha rákérdez ő bizonyára már találkozott angyallal.*
• - Én nem, de ahogy te hallom már igen sokkal másabbak, mint mi gondolom. –
• - Mondtam mosolyogva és előre dőltem az asztalra tettem a kezem bele a fejem és hallgattam a válaszát*

~ Egy kissé elgondolkodtam azon, hogy már valamit kellene az angyalok ügyében mert túl nagy a béke immár Shadowlandbe és azt én nagyon nem szeretem. Kell egy kis bonyodalom is és tudom, hogy ezt a dolgot, hogyan tudnánk kiváltani csak ehhez kell egy jó terv. Egy klassz gondolat eszembe jutott tudom, hogy kit kellene kiiktatni elsőre, azt akarom látni Mizráel szenved ezért ő szoba sem jöhet, hogy megöljem tudom már, hogy ki lesz az akit szeret sokszor az jobban fáj, mint ha saját magunkat bántanánk. A lány hangja ráncigált vissza gondolataimból a földre.~
* Fele fordulok majd egy gondolatot fűzök mondatához.*
-Nem járok túl sokat szórakozni ez lehet az oka azt hiszem legutoljára amikor táncba volt az még az 1800-as években volt.
*Válaszoltam neki majd a lány az arcát kezeibe temette de előtte kérdezett egy kérdést tőlem. Elgondolkodtam azon, hogy mit mondjak neki válaszul, majd megszólaltam*
-Hát igen történt az angyalok között egy-két incidens és hát finoman szólva ki nem állhatom őket egyetlen egy kivétel van, de az most nem fontos egyszer egy démonnal aki az őrzöm elraboltunk egy angyalt és elégé megkínoztuk.
*Meséltem el neki a dolgot amit Keszivel csináltunk nem is lenne rossz ötlet fel menni egy kicsit a menybe, szeretnék borsot törni Mizráel orra alá sosem voltam egy kedves kis démon aki rajongott az angyalokért.*
-Hogy nem találkoztál még angyallal, pedig azok az átk@zottak eléggé sokan vannak.
~ Valóban furcsálltam a dolgot, hiszen már kiskoromban össze futottam párral valahogy Isten nem bírhat engem mert már csak azért sem, mert több angyal halála szárad az én lelkemen. Néha elgondolkozom azon, hogy meg kellene bánnom, de midig az a válaszra jutok.Minek? Élvezem őket kinyírni boldogsággal tölt el. ~

• Hallgattam közben egy epret vettem el az előttem lévő átlátszó kis tálból. Az angyalok túl kedvesek egy démon mindig hideg vérűbb megfontoltabb, mint bármelyik angyal. Nincs, olyan ki erősebb lenne a létük hülyeség. Aranyosak és cukik a harc nem az erőségük felesleges élniük. Én személy szerint, ha találkozom egy angyallal és az még be is szól, akkor biztos a fejét szedem. Lelkiismeret-furdalás nélkül démon vagyok vagy mi a szösz azok meg ilyenek. *
• - Aha, gondoltam, hogy te már találkoztál jó párral meg is lepne, ha nem. –
• * Mondtam őszintén és az epret szívogattam majd mikor megettem egyet az alsó zöld részét betettem a kukába*
• - Hogy, hogy velem mégis bejöttél a tánc parkettre? -

~Hát igen az én élet korommal tényleg furcsa lett volna nem találkozni egy angyallal már csak azért sem, de elég sokkal találkoztam többel is mint kellene édesapám nagy angyal gyilkos nevében állt, de végül úgy sem az lett a veszte hanem akikért harcolt. Azért ez szégyen és gyalázat, hogy valaki ilyet teszem megölje saját fajtársát, de ilyen a világ sosem lássuk egymásban a tiszteletet.~
*Kérdésen föl emelem szemöldököm, hát konkrétan erre válaszom nincs, éppen így támadt nekem kedvem, hogy ezt tegyem.*
-Hát még én magam sem tudom, hogy miért éppen veled jöttem el táncolni.
-Amúgy a Pokolban a palotámban van egy angyal azon ügyeskedem, hogy démonná változtassam ezzel alaposan oda vágnék Mizráelnek az angyalok királyának, mert már amúgy sem bírják amiket elkövetett azt hiszem, hogy nem lesz nehéz megcsinálni.
*Meséltem neki egy kicsit Zoeyról csak még éppen azt nem tudom, hogyan fogom én démonná tenni, mert az még nem olyan nagy bűn, hogy d@gott egyet egy démonnal valami más kellene, ez az a legnagyobb bűn ha megtagadja Istent akkor biztos, hogy letaszítják.*
-Nincs kedved eljönni velem ahhoz a lányhoz akiről az imént meséltem, de ő nem tudja hogy mi a konkrét célom vele, tehát egy kicsit óvatosan a szavakkal. Nos elmegyünk hozzá?
~Kérdeztem tőle lehet, hogy egy kicsit felnagyítottam a dolgokat de végül is ez a tervem, mert még sem jó, hogy egy angyal tartózkodik a Pokolban meg kellene oldani, hogy legyen démon, mint mi.~

• * Felvontam a szemöldököm ez nagyon meglepett. Egy angyal a pokolban ez csak egyféleképpen lehet drága pokol királyunk gyengéd érzelmeket ad az angyal felé és még ő az aki utálja az angyalokat. Elpuhult szegényem úgyse teszi meg a lánnyal a tervét angyal marad a csaj ez tuti. Feláltam és felvettem a kabátom, mert már hűvösödött. Én nem vagyok angyal se buta és nem érdekel, hogy ő a pokol ura akkor is megmondom neki a véleményem*
• - Azt hiszed nem esett le? Egy angyal a pokolban? Kérlek ez eleve lehetetlen csak akkor lehetséges, ha valaki, aki elég hatalommal bír, beviszi oda a lányt másképp nem. –
• * Utaltam rá a dolgokra elég érthetően hogy az angyal iránt nem csak barátságot érez a mi kis fő gonoszunk, ha lehet ilyet mondani rá szerintem megértette mire is célzok egész pontosan*
• - Na de mennyünk kíváncsi vagyok ki csavarta így e la fejed hogy beengedted a pokolba –
• * Mondtam gonosz mosollyal és elindultam ki VIP szobából*

~A lányra néztem egy kissé szúrósan legszívesebben kitekertem volna a nyakát, de nem nagyon csináltam semmit csak egy mosolyt vetettem rá, majd megszólalok.~
– Ugyan látszik, hogy te még nem ismersz engemet olyan nincs bennem, hogy gonoszság hanem én vagyok maga a gonosz ezt jobb ha megjegyzed az én gondolataimat nem fejti meg senki és ha éppen úgy tartja kedvem egyetlen döféssel átszúrnám a szívét.
~Mondtam neki majd lassan elindultunk a kifele a Vip szobából nem tudom elképzelni, hogy most mik járnak a lány fejében, de szín tiszta igazat mondtam, mert ha éppen akarnám meg tudnám tenni. De vannak egyelőre más terveim tudom, hogy Mizráel a dolgot nem nézi jó szemmel és ez nekem addig jó, amíg csak mérgesíteni tudom vele. ~
*Közben föl hívom egyik szolgámat, hogy Zoey hol tartózkodik nem szeretném egy üres szobába keresni ahogyan én őt ismerem úgy sem fog egy szobában bent kuksolni. Igen ahogy sejtettem elment, Aragorral a kastélyhoz. *
– A Fekete kastélyhoz, megyünk jártál ott valaha?
*Kérdeztem a lánytól azzal bepattantam a kocsiba amely elvitt a Pokolba.*

/Pokol/ Fekete Kastély

• * Láttam rajta a dühöt bár ügyesen elrejtette mi tagadás. Végül is ez nem mindennapi lehet neki én a táncot se hittem el neki és lám egész jól megy még neki. Nem tudom ki az, az angyalka, de ha azt várja el tőlem, hogy kedveskedjek, démon létemre hát nem jó helyen kopogtat, persze azért megpróbálom, mert mért ne próbálnám meg. Viszont már az eleve bosszantó hogy a pokolba egy angyal van, mit keres egy angyal ott? Ez már bűn komolyan, de engem ez nem izgat, ő tudja, mit csinál és mi jó neki illetve nekünk, a démonoknak és egyéb alvilági lényeknek. Ha ezt ő jónak látja, ám legyen. *
• - Nem még nem jártam ott, de majd ma fogok, azt hiszem-
• *Mondta neki kis mosollyal és bepattantam a kocsiba mellé és indultunk is. *