Leálltam fekete Hummer-emmel a parkolóban, majd lassú, megfontolt lépésekkel haladtam a kapitányság ajtaja felé. Mikor odaértem egy biztonsági őr fogadott. Mosolyogva bólintottam neki, üdvözlés kép, majd benyitottam az ajtón. Telefoncsörgések és hangos kiabálások fogadtak. A recepcióhoz mentem, majd megálltam a fiatal lány előtt.
- Jó napot, miben segítetek?- Kérdezte egy elragadó mosollyal.
- Üdv, Villinger nyomozó vagyok. Ide helyeztek át, a gyilkossági csoport vezetőjévé.- Mondtam komoly, ám még is barátságos hangon. A nő a billentyűkön zongorázott egy kicsit, majd mosolyogva bólintott.
- Igen, látom. Az igazgató úr már várja. Egyenesen és a folyosó végén balra.- Mutatta az utat.
- Köszönöm.- Csaptam a pultra kettőt, majd elindultam a kereset szobába. Mikor megtaláltam bekopogtam, majd mikor meghallottam egy "szabad"-ot benyitottam. A szobát cigaretta füst borította. Bezártam magam mögött az ajtót, majd a sötét alak felé vettem az irányt. Mikor kitisztult a látó mező, egy idő férfit pillantottam meg a székben ücsörögni. Mikor meglátott, köhögve felállt, majd kezet nyújtott.
- Mis. Villinger.- Mosolygott.
- Uram.- Viszonoztam a mosolyát.
- Kérem foglaljon helyet.- Mutatott a mögöttem álló székre. Leültem, majd a férfira szegeztem a tekintetemet.
- Nos, amint az előző főnökétől, már megtudtam, igen jó nyomozónő, ha lehet így fogalmazni. Ha jól tudom, apja is ilyen sikeres, nem de bár?- Kérdeztem és felkacagott. A csöndbe hasító nevetéstől felállt a szőr a hátamon.
- De uram, apám is nagyon jó nyomozó.- Mondtam kimért hangon.
- Rendben. Az asztalát, majd megmutatja az asszisztensem. Azt hiszem végeztünk is.- Mondta, majd felállt. Követtem a példáját.
- Rendben. Köszönöm.- Mosolyogtam, majd kezet ráztunk és kiléptem a dohányszagból. Hangos köhögésbe kezdtem, mikor bezáródott az ajtó mögöttem. A recepción felvettem a jelvényemet és a pisztolyomat, majd beültem a kocsimba és elhajtottam valami park felé, kicsit levegőzni.
//Belváros/Park//