2-es szoba(Vérleopárdoknak)

A szoba lakói:
- Nick Weston.

*Lassan megérkezünk ketten ide a vérleopárdok szálas helyére vagyis itt lakunk mi vérleopárdok*
~ A fiúnak ezt a szobát szántam mármint ha továbbra is itt szeretne lakni velünk fajtársaival, ez neki nem kötelező, hogy itt éljen. Viszont így neki is jobb mert itt élheti életét és nem kell vigyázzon a titokra, hogy kiderül valami. Itt az erdőben is nyugodtan lehet vadászni.~
-Nos itt lennék a lakás helyeden mármint ha itt szeretnél velünk maradni.
*Mondtam a fiúnak láttam, hogy kíváncsi arra a dolgokra ami itt történik. ~Nagyon szeretném már látni Carolinlt nagyon hiányzik nekem. Alig várom, hogy újra találkozhassak vele,d e előbb először vezetői kötelességeimet kell elrendeznek és most nyugodtan tartózkodhat itt az erdőben az én engedélyemmel.~
-Nos mit szólsz a dologhoz, benne vagy?
*Kérdeztem a fiútól neki dőltem a falnak várva a válaszára nagyon kíváncsi leszek arra, hogy mit fog nekem mondani addig is neki dőlök a falnak várakozva a kérdésemre.*

Nem sokkal később már az erdő mélyén voltunk a vérleopárdok szállásán. Azt hittem kiugrok a bőrömből örömömben, amiért ott lehetek. John egy szobába vitt, ami elvileg az enyém lehet, ha ott akarok maradni. Pár pillanatig töprengtem, végül arra a döntésre jutottam, hogy mindenképp ott maradok, hiszen otthon teljesen egyedül szoktam lenni állandóan. Nincs senkim, itt legalább a családommal lehetek.
-Igen. Szívesen itt maradok.- válaszoltam mosolyogva aztán pár kérdés jutott eszembe.
-Az ugye nem baj, ha pár cuccot magammal hozok? És remélem a kocsim is nálam maradhat.- mondtam a fejemet vakargatva és reméltem, hogy nem lesz probléma ez a pár dolog.
-MInden esetre nagyon hálás vagyok John.- bólintottam neki hálásan és vártam, mit válaszol a kérdéseimre.

*Hallgattam a férfit örülök neki, hogy itt fog maradni mert ez nagyon fontos, hogy itt legyen.*
~Ha a Hold átka teljesül akkor az erdőben történik az nem annyira gond, de ha a belvárosban történik meg a dolog sokszor az ösztönök nem éppen a legjobb dologra vezetnek rá.~
-Rendben van csak nyugodtan hozzad a cuccokat éppen akartam javasolni is, hisz a személyes tárgyak nagyon fontosak.
-Embereke ide csak is saját felelősségre hozhatsz ide be és kérlek tájékoztass előtte mert nem minden vérleopárd barátságos.
~Mondtam neki nem tudtam, hogy mit mondhatnék mg neki egyebet, nem érzem annak szükségét, hogy most el kezdjek én papolni egy csomó unalmas dologról. Igazán szólva nem szeretnék olyan lenni mint a többi klán vezér, és azt sem, hogy úgy tekintsenek rám mint főnökre hanem mint egy nagyon jó barátra~
- Lenne valami kérdésed ami nem világos?
*Kérdeztem tőle most, bátran lehet kérdezni vagy valamit kérni mert amit csak meg tudok tenni azt megteszem.*

Végig hallgattam a szabályokat arról, hogy lehet-e hozni valakit, vagy sem. Nem mintha tervezném, hogy házi bulikat tartok, vagy ilyesmi, hiszen nem sok ismerősöm van manapság. Fajtámbelit még egyáltalán nem ismerek, így csak bólogattam.
-Azt hiszem nincs több kérdésem.- mondtam vigyorogva. -Akkor én most haza ugrok és össze szedek pár cuccot. Hamarosan jövök.- fogtam kezet Johnnal, majd a kocsimhoz mentem, bepattantam és elindultam haza.
Otthon, miután mindent össze szedtem, úgy gondoltam beülök valahova inni valami üdítőt, addig átgondolok mindent, és majd azután visszajövök ide.

/Időrendben itt jön az, mikor megismerem Eve-t, szóval folytathatjuk is a játékot, mert majd elvileg elhozom a szálláshelyre. /

* Hirtelen megérkezett nemsoká r Nick nem kellet sokat várnom, nagyon hamar itt termett a férfi. Majd elkezdett nekem mesélni egy új dolgot.*
~ Van még a városban új vérleopárd? Erről én vajon miért nem halottam? Na, de mindegy az a lényeg, hogy már tudok róla.~
*Nick azt kérdezte tőle, hogy szeretnék-e beszélni vele, gondolkodás nélkül rávágtam, hogy igen.~
~ Mikor azt mondta, hogy egyedül vagyok itt a vérleopárdoknál hát egy kicsit tévedett mert itt lakik tudomásom szerint egy Finnula nevezetű lány. Az igazat megvallva még nem beszéltem vele, de azt tudom, hogy itt valamelyik szobában.~
- Persze, hogy szeretnék beszélni vele nyugodtan hívd csak föl, nem tudtam, hogy még ének vérleopárdok akikről még nem halottam.
*Mondtam neki ahogyan veszem észre nekünk vérleopárdoknak a számunk egy kissé megnövekedett, mint a többi vérálatoknak.*

~Nick elindult a lány után újra itt hagyott kíváncsi lennék én arra, hogy csak egyszerű barátságból hozta el ide a táborhelyre vagy talán....hmm lehetséges nem lehet tudni.~
*Lépteket hallok, de most már nem csak egy személyét és éreztem is hogy a közelben van még egy vérleopárd őt tényleg nem ismerem ezt az illatot még nem éreztem soha tehát nem is találkoztam vele. Nick bemutatta nekem a lányt aki föl hozott magával. Eddig a széken ülve, de most föl álltam, hogy köszöntsem én is illendően.*
- Én is örvendek.
*Mondtam a lánynak lassan már kezd növekedni a klánunk létszáma most már csak Finnulával kell beszélnem, őt még az előző klánfőnök helyezte el és szeretnék beszélni vele a biztonság kedvéért. A lányra pillantok majd megszólalok*
- Nem is tudtam, hogy ennyi vérleopárd él a városban.
~Mondtam mosolyogva a lánynak remélhetőleg jó benyomást keltettem a két fiatalban, nem szeretnék vaskalapos főnöknek látszani nem is vagyok az. Fontos a fegyelem is, de csak is mértékkel.~

*Hallgattam Nicket és Evet ahogy kérdéseikkel bombáztam engemet amit mellesleg egy csöppet sem bántam látom, hogy nagyon buzgóak. Végül is itt a klánban egyelőre hárman vagyunk mert nem régen értesültem, hogy az a Finnula nevű lány elköltözött egy másik városba elszakadva a klánunktól. Felőjük nézek majd mosolyogva megszólalok.*
– Egyelőre ennyien vagyunk a klánban mi hárman nem régen költözött el egy lány, így hát csak is hárman maradtunk, érdekes kérdés konkrétan nem kell félnünk senkitől, de azért próbáljátok kerülni a konfliktusokat.
– Shadowlandbe béke uralkodik legalábbis most nem lehet tudni, hogy meddig a démonok és az angyalok civakodnak, de az már nem a mi harcunk.
– Még egy dolog ha valaki rátok támad vagy provokál titeket akkor szóljatok nekem és elrendezem rendben?
– Nincs szükség vérrontásra, nem tudom mennyire ismeritek magatokban a bestiát, de próbáljátok visszafogni emberek közelében.
~Mondtam el nekik egy két pár dolgot amit el szerettem volna mondani nekik, ha bár tudom, hogy provokálásban lesz részük abban biztos vagyok mert nem mindenki nézi jó szemmel a mi életünket furcsa módon a vámpírokról nem nagyon lehet hallani pedig általában ők szokták szoktak lenni a bajok forrása.~

~Lassan végig hallgattam őket mit gondolnak ezek ez a francia légió vagy mi? Nem fogunk itt katonáskodni, ugyan olyan mintha kint élnének a városban csak itt nem kell óvniuk a titkaikat.~
- A városban összesen kilenc faj van: Démonok, Vámpírok, Danpealok, Angyalok, Emberek, Vérfarkasok, Véroroszlánok, Vérmedvék na és persze mi Vérleopárdok, az emberek nem tudnak rólunk sem pedig a többi faj létezéséről maximum egy százaléka ha tudja, hogy léteznek más lények is rajtuk kívül
*Mondtam neki majd Nickre néztem és megszólaltam.*
- Ez nem a francia légió-mondtam mosolyogva- azt tesztek éppen amit nektek tetszik nincsen éppen megszabva, hogy mit csinálhattok és mit nem akkor mentek mikor nektek tetszik és hozhatok vendéget is ha csak tudjátok, hogy a titkot az a bizonyos vendég nem adja tovább.
~Mondtam nekik, milyen jó, hogy most már nem kell egyedül élnem itt ezen a helyen most minden kellemes lesz ilyen társaság mellett csak is jó lehet. Ahogyan elnézem őket még mindig meg vannak ijedve egy kicsit, meg kell még egy kicsit bátorodjanak szerintem. Ahogyan látom ők ketten eléggé össze melegedtek mármint nekem úgy tűnik, de ez az ő dolguk. Kíváncsi lennék, hogy vajon hová tűnt el Caroline mert már nem láttam már egy jó ideje, most biztos haragszik rám mert úgy ott hagytam őt a hegyen, de fontos dolgom volt ez csak meg kell neki is értenie. Majd Nickre és Evere tekintek és megszólalok újra.~
-Nem kell megijedni ettől a helytől ez csak éppen arra szolgál, hogy nyugodtan lehessen élni az életünket ne kelljen attól tartanunk, hogy vajon melyik kíváncsi emberi szem nézz éppen minket.
~Mondtam nekik közben, lassan már egyre többen fogunk lenni a klánba remélhetőleg szinte biztos vagyok, hogy Nick és Eve nem fognak bajt keverni, de ha bajba is kerülnek rám mindig is számíthatnak.~

~A lány végig hallgattam izgatott volt ezen elmosolyodtam akkor azt jelenti, hogy nagyon is bejön neki ez az egész hely na ez jó legalább nem kell attól aggódni, hogy rosszul fogja érezni magát.~
- Értem.
*Fűztem hozzá majd, a lány újra megszólallt ekkor föl álltam a székről amire le voltam ülve, majd megszólaltam.*
- Persze, hogy lesz neked külön szobád a te szobád a 3-as szoba lesz.
~Mondtam neki a dolgot meg is feledkeztem erről a dologról, hogy megmondjam melyik szobába fog lakni. Én is nagyobb boldog vagyok, hogy a klánunk bővült két újabb taggal, mert így nem fogok annyira magányos lenni és legfőképpen ők se lesznek azok hanem fajtársaival élhetnek itt ahol nem kell arra figyelniük, hogy egy kíváncsi emberi tekintett föl fedi a nagy titkukat.~
- Ha gondolod megmutatom neked a szobádat.
~Mondtam neki kedvesen Nick egy kicsit elhallgatott, de nem tudom, hogy éppen miért még jó, hogy éppenséggel rá találtam és eljött velem. Vajon élnek még más vérállatok is a városban akikről még nem tudok. Sajnos nem minden vérleopárd tudja, hogy van itt egy olyan klán ahol a vérleopárdok együtt élnek.~

/Bocs, hogy rontottam a sorrenden, de azt hiszem eleget vártunk már rá./

Miután John biztosította Eve-t, hogy külön szobája van, csak mosolyogva figyeltem a lányt. Nem mondom, engem nem zavart volna, ha esetleg meg kell vele osztanom a szobát... persze normális emberek közt nem így működik.
-Nézd csak meg a szobád, addig elpakolok ezt-azt.- mosolyogtam rá, majd felálltam és elindultam kifelé, de ekkor megkérdezte, beviszem-e majd a városba. Megfordultam és féloldalas mosollyal az arcomon válaszoltam.
-Még szép, hogy beviszlek. -bólintottam is, hogy biztosítsam a dologról, majd kiléptem az ajtón és a kocsihoz mentem. Miután kiszedtem azt a pár dobozt, amit egyelőre magammal hoztam, vissza mentem a szobámba, és leraktam őket a földre. Nagyjából elpakoltam a cuccokat, majd ültem még egy ideig, és vártam, hogy Eve megjelenjen és elindulhassunk.

//Bocs, hogy szó nélkül eltűntem. Van egy-két lemaradásom és próbálom utol érni magam... meg kiválogatni azokat a karaktereket, amiket megtartok, mert ennyivel nem bírok. De Nick persze marad. //

Eve benne volt a dologban, hogy megmutassam neki a szobáját oda is állt mellém közben vissza szólt Nicknek, hogy majd vigye be a városba én is bevittem volna, de gondolom más az oka annak, hogy őt hívta elmosolyodom majd Nick fele szólok.
– Jövünk mindjárt.
Mondtam neki majd kinyitotta az ajtót és elvittem Evet a szobájához alaposan körül mutogattam neki, hogy ki hol lakik na meg a főleg, hogy a szobája hol található és, hogy milyen is az. Majd lassan vissza is jöttünk majd fele szólok.
– Nos itt volt a szobád, én tovább nem is zavarnék, mert mondtátok, hogy vásárolni szeretnétek nekem meg be kell mennem a kapitányságra, de ha majd kedvetek lesz nézzetek be.
Mondtam nekik majd egy pillanatra vissza fordulok és megszólalok.
– Sziasztok.
Mondtam neki majd a motorom fele vettem az irányt, hogy bemenjek a kapitányságra amit már tervezek egy jó ideje már. Leballagtam majd felpattantam a motoromra.

/Belváros/Rendőr kapitányság/