Alexander Crugen

Név: Alexander Crugen
Nem: férfi
Kor: 35 éves
Faj: vérfarkas
Rang: Ulfric

Átváltozott forma: Szürke farkas

Külső: Haj sötétbarna, szemem kék, amivel elcsábítom az áldozataimat, persze nőkről beszélek. Magas 190cm vagyok, az alakom kisportolt, izmos. A fekete ruhákat kedvelem. Állandó viseleteim közé tartozik a fekete bőr kabát, és a fekete ing. Más szó rám nincs csak hogy tökéletes, de ezt ti is tudjátok.
Különleges ismertetőjegy: Arcomon mindig ott virít egy pimasz mosoly, amitől még ellenállhatatlanabb vagyok.

Jellem: Általában a kemény legényt szeretem mutogatni, hogy mindenkit hogy helyben tudok hagyni, nem szoktam kedveskedni, ha úgy tartja a kedvem, simán elhordok egy nőt is mindennek. Ám ha valaki jobban megismer, akkor rájöhet, hogy ez csak a felületes álca. Belül még is van jó, és remény a szeretetre, amit ugyebár a férfiak többsége nem szeret kimutatni.

Foglalkozás: Pultos, az egyik helyi bárban.

Előtörténet: 1976-ban születtem, egy csendes kis faluban, egyke gyermekként, így nem kellett senkivel sem osztoznom. Ám sötét idők jártak, de jó volt ez így is, legalább is a szüleim szerint. A gyermekkorom csodaszép volt, még így férfi fejjel is vissza gondolva. Azok a kis iskolás évek, majd a bekerülés a gimibe, az utolsó évben változott meg minden, egy éjjel meggyilkolták a szüleimet, ekkor változtam meg én is. Mindent elfelejtettem, hogy ki voltam, és csak arra koncentráltam, hogy mindenkit megbüntessek, aki él és mozog. Gonosz dolgokat követtem el, és bekerültem a legrosszabb bandákba is. De ez sem érdekelt, elvették a rokonaimat, és ezt nem bírtam elviselni. Végül kirúgtak a suliból is, annyira nem érdekelt már semmi. Egy fergeteges buliból mentem haza, természetesen szokásommá vált, hogy az erdőn keresztül megyek, rövidebb is, és jobb is, ki tudom szellőztetni a fejem. Hirtelen elkezdett fújni a szél, és eleredt az eső, nyár volt, így nem zavartak a hideg cseppek sem, csak mentem és mentem, persze a ködtől már nem láttam, hogy merre megyek, csak az volt a célom, hogy haza érjek, de ez így nem sikerült. Egy éles vonyítás majd valami ledöntött a földre, és belém is harapott, nem küzdöttem ellene, csak hagytam, hogy támadjon. Többször is belém harapott a farkas, hiszen ezt is láttam, a sárga szemei, a fogai, ahogy kaffognak a fejem felett, majd az éles szúrások. Majd a világ elsötétült, minden megjelent előttem, a szüleim, a házunk, a régi boldog életem, és az, hogy mivé lettem. Végül kinyitottam a szemem, a nap persze eléggé bántott, így azonnal egy fa árnyékát kerestem, majd ott leülvén megtapogattam a nyakam, semmi heg nem volt ott, sem nyoma a harapásnak, így csak álomnak véltem, ezért hazasétáltam, majd nem is foglalkoztam a dologgal, nőztem, ittam, és buliztam továbbra is. Majd egyik este nagyon rosszul lettem, a bulit is lemondtam. Nem tudtam, hogy mi lehet, végül megéreztem a hold hívását, ki mentem a ház elé, majd nagy meglepetésemre a farkas ott állt velem szemben, én vissza akartam menni a házba, de elkezdtem átváltozni. Végül a farkas intett, hogy kövessem, megmutatott mindent amit tudnom kell, majd eltűnt az éjszakában. Amikor a nap felkelt akkor változtam vissza, hihetetlen élmény volt, alig vártam a következő holdtöltét. Ami mindig el is jött, én pedig szépen szedtem az áldozataimat. Végül kilyukadtam egy kis városba évekkel később, ez Shadowland, és most a vezetői postra pályázok, remélhetőleg képes leszek kiütni a régi alfahímet, és a helyébe lépni, gyönyörű nőstény mellett. Már régóta figyelem őket, és úgy érzem most jött el az én időm!

Nagyon tetszett az előtörténeted. Pontosan ilyen alfa hímekre van szükség a városban, kellenek a kemény nőcsábászok. Természetesen elfogadom az előtörténeted. Lakásod a Shadowlandi erdő/ Lykae odú/ 2-es szoba. Sok sikert az Ulfriki cím megszerzéséhez. Jó játékot.

Cindy