Catei Miller (démon)

Név: Catie Miller
Kor:15
Faj: Démon
Nem: Nő
Különleges ismertető jegy: Egy skorpió tetoválás a fülem mögött.
Jellem: A legtöbb emberrel kegyetlen és gonosz vagyok. Könnyen kihoznak a sodromból és akkor nem lehet hozzám szólni. Utálom, ha megmondják mit csináljak. Persze azok akik jól ismernek tudják, hogy van egy olyan oldalam is, ami kedves és megértő. Általában kerülöm a társaságot, mert akkor biztosan nem húznak fel. Nem szeretem ha figyelik mit csinálok. Az a típus vagyok, aki mindig kimondja amit akar és nem érdekli mások véleménye.
Külső kinézet: Fekete vállig érő hajam, és fekete színű szemem van. A testmagasságom 170cm. Általában mindig feketében és vörösben járok, a többi szín nem hozzám való.
Rang:-
Megnevezés: Démon
Előtörténet:
1995-ben születtem Florida-ban. Anyám egy könyvelői iroda tulajdonosa, apám egy bárautó cég tulajdonosa volt. Egy bátyám volt, Stefan. Mindig is jól megvoltunk, persze, a legtöbbször veszekedtünk, mint minden normális gyerek. Mikor Stef elköltözött otthonról teljesen megváltoztam. A rózsaszín fellegekben járó kislányból, egy sötét, búskomor nővé értem. A szüleim mindent megtettek annak érdekében, hogy újra az legyek aki régen voltam, de ez már lehetetlen volt. Egy ideig kerestem Stefant, hogy hova mehetett, de nem találtam sehol. Az évek lassan teltek, én pedig egyre jobban egyedül maradtam, csöndben és magányban. Egyik nap, mikor a kollégiumba tartottam az utolsó órám után egy alak állt meg előttem, hogy Stefan küldte és hogy át kell adnia egy üzenetet.
- Jól van? Hol van? Miért nincs itt?- Faggattam a férfit. Egy félreeső sikátorba húzott, majd elkezdte mondani a lényeget.
- A bátyád Shadow Land-ban van. Ott vár téged is, hogy fel tudj nőni. Azt üzeni, minél hamarabb szökj meg a szüleidtől.- Magyarázta halkan.
- És hol fog várni?- Kérdeztem kétségbeesetten.
- Majd meglátod, ha ott leszel. Addig egy ideiglenes lakásba menj. Minden el van intézve.- Tette hozzá, majd odaadta a kulcsokat és elment. Egy ideig még gondolkoztam, majd elindultam a kollégiumi szobám felé. Összepakoltam és megbeszéltem az egyik évfolyam társammal, hogy majd levélben elküldi nekem az anyagot. Még aznap hazautaztam a szüleimhez és elmondtam nekik, hogy mi is a helyzet. Egy szót se szóltak, elengedtek. Elköszöntem tőlük és még aznap felszálltam a legközelebbi járatra, ami elvisz Shadow Land-ba. Most itt vagyok és keresem a bátyámat, aki talán ismét meg tud majd változtatni. Talán ismét lehetek az a boldog ember, ki tudja....

Az előtörténeted megfelel elfogadva lakhelyed a belváros 5-ös lakás jó játékot.

Stef adim.