Iason Moorcock önfejlesztője

Először kérlek olvasd el az önfejlesztő szabályzatát, ahol külön írásmódot szabtam ki.

Zoey Fleming karimmal foglak "tanítgatni".

Arra kérlek, hogy írj egy postot, (kitalált szituban, akár melyik helyszínről) és akkor jövök Zoey-val.

*Csendesnek ígérkezik ez az éjjel, így ráveszem magam egy kis "város nézésre". Le is ereszkedek az égből, úgy ahogy annak lennie kell. Egy kis parkba tévedek be, és ahogy aláereszkedek veszem is fel emberi alakomat. Egy egyszerű fekete felső, egy farmer, és egy balerina cipő van rajtam. A fák már kezdték növeszteni a lombkoronájukat így lassan sétálok is beljebb, hogy köbe nézzek. Igaz, hogy sötét van, de nagyon is jól érzem így magam. Halkan lélegzek, hogy ne törjem meg a csendet, miközben egy gondolat forog a fejemben.*
~Talán nem is kéne itt lennem, mi lesz ha valaki meglát? Ha valaki olyan talál meg, akinek nem kéne?~*nem mondom igen is félek, így kicsit talán tördeltebb a járásom a szokásosnál. Azt is észre veheti bárki, hogy minden második lépésnél hátra nézek, nehogy valaki rám támadjon. Szívem alatt hordom Stefan gyermekét, erről sem szabad tudnia senkinek. Így is elég, hogy Keszi már tudja.*
-Kár, hogy titkolóznom kell.*szólalok fel kissé hangosabban, hiszen nem tudom, hogy van-e itt valaki. De bízom abban, hogy nem.*

//Nos Iason, most így ha rápillantasz a hsz (hozzászólásomra) akkor láthatod hogy kéne kinéznie rendesben. Csak az elé tegyél ~jelet amit a karaktered gondol. Egyébként most más gondom nincs a postoddal.//

*Csendesen álltam meg egy fa alatt, és élveztem az esti időd. Még hangosan is bátorkodtam felszólalni. Bár ne tettem volna... Egy idegen ugrott le a fáról, én pedig ijedtemben felsikítottam.*
-Jesszusom... Én... én... nem tudtam... hogy... rajtam kívül... már is van erre...*dadogtam csendesen, főleg, azért amit mondott, teljesen kivert a víz, és nem tudtam, hogy mit csinálhatnék, fura egy figura, még életemben nem láttam.*
-Zoey Fleming... És te?*nem kenyerem a magázódás, és ő sem úgy áll a dolgokhoz. Szóval nekem sem kell finomkodni. Azért nem szeretem ha rám hozzák a frászt.*

//Na ebben a postban azt hiszem nincs hiba, várom a reagod! Csak 1 csillagot hagytál le a post végéről mielőtt beszélni kezdett a karaktered.//

*Minden szépen ment addig, míg egy férfi elém nem ugrott, természetesnek tartom, hogy felsikítottam, ez így van rendjén, igen is utálom, ha megijesztenek, és ezek után sem lesz másképp. Be is mutatkozok a fickónak, ha már ennyire tudni akarja a nevem, majd vissza is kérdezek, amire megkapom a nevét. Érdekes. Viszont fogalmam sincs, hogy nekem mit is kéne tennem, végül is csak nézem a férfit, majd a kérdésére újfent válaszolok.*
-De szép esténk van...*pillantok el mellette a távolban.*
~Hogy is ne, neked esetleg... Engem halálra rémítettél. Utálom ezeket az embereket.~*magyarázok csak magamnak. Nem hiszem el, még képe van ezek után velem beszélni... Ki az isten nyila ez?*

//Igen vettem észre, de hát előferdül mindenkivel. Egyébként mindegy, hogy mit emelsz ki vastaggal, csak értsem, mi hová tartozik. Újabb hibád, a gondolatot is ~jellel zárjuk utána kell a csillag (: És bocsika hogy félre írok, csak 1000 dolgom szokott lenni, és így kicsit nehéz... Ne haragudj (: És jó, mert így én is fejlődök. Egyébként egy kis segítség: úgy tudsz hosszabb postot írni, ha az elejére kicsit mindig beírod valamilyen formában az előző post történéseit.//

*Nem tudom, hogy mit akar ez a férfi, egyszerűen csak áll és bámul, komolyan ki ez? Áh, teljesen mindegy. Persze válaszolgatok neki, de nem tetszik a stílusa... mi a fészkest akarhat? A kérdésére kapom fel a fejem, majd lepillantok a hasamra.*
-Hát úgy valahogy. De miért érdekel ez téged? Semmi közöd hozzá!*nézek a szemébe mélyen, persze, csak ha ő is akarja, hogy felvegyük a szemkontaktust.*
-Egyáltalán honnan tudod? Ki vagy te?*kérdezem kissé élesebben, majd csípőre teszem a kezem, elnézem pár pillanatig az arcát, majd egy gondolat is megfogan a fejemben.*
~Nem tudom, hogy mit akarhat, de engem biztosra veszem, hogy nem fog bántani.~*tényleg nem tudom, hogy ki ő, de jó lenne ha engem békén hagyna. Egy kicsit oldalra lépek, hogy ne legyen mögöttem a fa, főleg ha ez a pasas egy rossz akaróm, de hát én nem ártottam senkinek sem. Akkor mégis mit akarhat? Hogy valami történni fog azt érzem, itt van a levegőben, bajban vagyok, és nem is kicsiben. Ki ő? Mit akarhat tőlem?*

//Hát nem tudom (: Lehetséges, bár a félre írás, és más karakterek irányítása között van különbség. De látom figyelsz, és eddig nem írtál olyat amit én nem mondtam, no de mehetünk tovább. A jelekre pedig tényleg nem figyelsz (: de mivel csak itt "kötelező, így nem nagy gáz. De azért leírom, hogy a ~jel mögé is kell csillag. És rosszul tördeled a postod is. Minden mondatot, és gondolatot új sorban kell kezdeni, természetesen az utána lévő cselekedet mehet egyből utána.//

*Ahogy beszélt velem, az igen is csípte a csőröm, no meg honnan kéne tudnom, hogy ki ő, danpeal, vagy nem danpeal, eddig az angyalokban sem hittem, csak nem régóta vagyok én is az, tizenhét éves, és most ilyeneket kapok a fejemhez, hát jól van ez az ember? No de engem sem kell félteni, így lépek is egyet a férfi felé, majd egy gonosz vigyort öltök a profilomra, és vészjósló hangon meg is szólalok.*
-Senki, ismétlem senki nem beszélhet így velem! És valahogy k!b@szottul nem érdekel, hogy ki is vagy. De hogy engem sértegetsz, az már annál inkább nem tetszik, ha ennyire kell a balhé keress magadnak testhez álló ellenfelet, engem meg hagyjál lógva! Megértetted?*sziszegtem mérgesen, majd elfordultam tőle, pedig olyan szívesen vágtam volna pofán. De inkább nem hozom a fejemre a bajt. A következő mondatát már elengedtem a fülem mellett, ám egy frappáns válasszal gyorsan vissza is vágtam.*
-Ha irigykedsz, akkor keress egy démon menyecskét, bár nem hiszem hogy valaha is bejön majd nekik ezt a stílus, szóval a következő tanácsom... Ne is próbálkozz!*billentettem kissé oldalra fejem, hogy lássam begőzöl-e. Csak egy gonosz mosoly ült a szám szélén, miközben szemem csillogott, élveztem ezt a helyzetet. Kezdtem azt érezni, hogy nem fog ki rajtam ez a csávó.*

//Alakulunk, amúgy meg less az én postomról, hogy hogy jönnek a jelek egymás után (: Lehet, hogy úgy egyszerűbb lenne nem? Na most nincs hozzá szólni valóm. Várom a következőt, és eddig úgy tűnik, hogy nem irányítod a karimat, eddig tetszik, de azért tudatosítsuk kicsit jobban c(://

*Azt hiszi megijedek, mert elkapta a karom? Háhh, hogy is ne, arról vagyok pont híres, még mit nem... Csak gyűlölködő pillantással hallgattam a szavait, és gúnyos mosoly játszott az ajkaimon. Kajak arra pályázik, hogy engem megijesszen? Ugyan már... Soha... Végig hallgattam szépen minden mondatát, majd oldalra billentettem a fejem, és Úgy kezdtem el mondani a saját állás pontomat.*
-Először is, te nem vagy az ítélő székben, másodszor közöd nulla, főleg ahhoz, hogy én mit csinálok, illetve mit nem, és harmadszor...*álltam meg egy gonosz mosoly erejéig, és tettem felé egy fenyegető lépést.*
-Engem nagyon nem érdekel, hogy milyen poszton vagy, hatalmad nincs felettem, szóval innentől cserepesre jártathatod a szádat, az sem fog érdekelni. És hadd jegyezzem meg, nem... sosem volt olyan, hogy valamiért megbüntettek, és ezek után sem lesz így. Szóval felőlem el is húzhatod a danpeal segged innen, mert nagyon nem érdekelsz. Remélem fogod...*néztem rá a végén cinikusan, és nem törődöm módon rántottam egyet a vállamon. Kit érdekel, ez a kis valami? Milyen kis senkik lakják ezt a várost... Komolyan nem értem a dolgot.*
-Egyébként meg, szerintem arra járok amerre én akarok, ezt sosem tudták megszabni, és ezek után sem fogják.*fejeztem be ezzel a mondandómat, és dacosan felszegtem a fejem. Egy ilyen nem fog felettem ítélkezni.*

//Na ismételten a tördelés nem megy. Na így nézne ki rendesbe a hsz-ed:

*Elkaptam a kis angyal karát.*
- Sétáljunk!- *magam után húztam esélye sem volt ellenkezni.*
- Ha okosabb volnál , nem pökted volna le istened az elbaltázott félrelépéseddel. Hol volt a parancsolod mikor engedte ezt? Kislány olyan tűzben fogsz te még égni ,hogy azt te sem élheted túl. Lepaktálni egy démonnal? Ejnye ,ejnye. Hát szabad ezt? Figyelj! - *elé álltam.*
- Halandóként már te is megtapasztalhattad mit tesz anyu és apu ha rossz fát tettél a tűzre, nem? Tudtommal meg ötven korbácsütés a szép szavak használata nálatok. -* komoly arcot vágtam , mintha az az ötven korbácsütés igaz is lenni. Dehogy volt az. Isten sem annyira agyalágyult,hogy a kislány ennyivel megússza.*
- A durvaságod a démon ellen kellett volna használnod, nem tanítottak meg rá? Ó hiszen eltévesztetted a házszámot. Az első éveid még odafent kéne élned, téged ilyen hamar besoroztak? Furcsa a sors,hogy ilyen hamar tönkre tesz minket. Amúgy meg egy vezetővel nem beszélnék így kicsi lány! A sz@jhákat meg hagyd a démonoknak! -* elfordultam tőle, mint akit megbántottak volna, persze ez nem így volt. Az eső érdekelt , ami egyik pillanatról a másikra megeredt. Visszafordultam.*
- Ha tovább maradsz odalent és ott szülőd meg belehaltok mindketten. Angyal vagy, gondolkozz már egy kicsit , melyik sors jobb neked. Kettős gyilkosnak lenni vagy csak egy árulónak. Hiszen az vagy! Atyádat és a létezésed tagadtad meg! Démonok sz@jhája! - *hátrébb léptem. Nehogy valami meggondolatlant tegyen a kicsike.*

Szóval arra még mindig figyelned kell, hogy amit mond vagy gondol a karakter, azt új sorba kezd.//

*Semmire vett ez a pasas, csak úgy visszamászott a fára, mi ez pók? Engem aztán nem érdekel. Csak csendesen néztem körbe, mikor Iason tovább kérdezősködött, így felnéztem rá a fára.*
-Mit érdekel az téged, hogy hogyan éltem az életben? Hónapok óta elmúlt... Senkit sem érdekel már...*mondtam kicsit szomorkásan, hiszen természetes, hogy zavart, már nem lehetek az élők között. Sőt anyuék hiányoztak a legjobban. Viszont zavart, hogy Iason ilyen, sőt, nagyon is bántott, hogy ilyen elutasító, és gonosz, vagy nem tudom mit mondjak rá. Csak pislogtam nagy szemekkel, mikor újra lejött a fáról. Kilométer hiánya van, vagy mi? Pislogtam nagyokat a kérdésére.*
-Hogy érted azt, hogy nem tanítottak eleget?*kérdeztem vissza, és egy kicsit összevontam a szemöldököm. Mit akar ezzel mondani? És, hogy történetet? Milyen történetet? Nem kell nekem esti mese, nem akarok én aludni.*
-Milyen történetről van szó?*döntöttem oldalra a fejem a kérdésnél, és feszült figyelemmel néztem rá. Az eső nem zavart, szerettem ha esik. És mindig is jónak tartottam a dolgot.*

//Nos innentől szabályzatba is bele írtam ezeket a jeleket, hogy szebb legyen az oldal. Így tehát, innentől erre is kell figyelni. A gondolatjel után megint nem került * amit mond a karakter ott -jellel kezdesz, *jellel zárod. Innentől tessék figyelni rá, most már muszáj lesz erre is figyelni.//